a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 #

dumanoid – a tékozló fiú lyrics

[intro]
kiindulópont a naponta dúló kín
hogy fogvatart, mi lehetne. a jelen undor, spleen!
emészt lelkiismeretem, hangyák ott teremnek
e démon kötélidegeket használ fogselyemnek!

[1. verze]
ettől a perctől feltör a fertő
mementó: megmentő nem jön a mennyből
ma mint e momentum, megmondom, mi ment el:
minden! a leendő egy kör csak lejtő!
hogy többre tartsál, vártam, de csak tőrbe csaltál
pedig sok esetben én voltam az ötlеtgazdád!
ha rád oltok? csak hogy ne válj öntelt fasszá
de ha lángolok, a vizеt te már föl se kapnád!
minek hátat fordítasz: szentírás, messiás
árthat, torzít: az entitás antichrist!
áthat, rossz hív: hogy megkívánd, testi vágy
szexhiány felcsigáz, csak a látszat szolíd
nem csinálsz fesztivált, de a vágyad morbid
„lelki társ”, bestiát áltat, szólít!
elhízás, trash imázs lágyan bódít
hogy századszor is csak elhibázd, lesz sírás!
te “csúcsragadozó, húsdaraboló”
te protein+ és koffein+túladagoló…
mint valami picsa, velem úgy hadakozol!
mi kell ennyi rinya mellé? rúzs, alapozó?
ha a múzsa a pokol, ne légy bús, panaszkodó
aki másokat úgy kezel, mint egy buszkapaszkodót!
rút alakodon csak a súly gyarapodott…
nem is tudom, hogyan lettél csúf… magad okold!
fuss, szaladj, oszolj! remény fúj takarodót
örömödnek egyedül a múlt marad, bohóc!
hol a suska, a zsozsó? csak a buksza a fogyó!
l+sta agy, nulla vagy a munkanapokon!
taszítanak elveid, mint puska a golyót
elítéllek ugyanúgy, mint buddha a yolo+t!
fantazmagória fekete agynak valódi, ha ideget
hallgatsz, agónia azon így húzza a vonót!
[refrén]
élbolyból indult
‘credo’+tól hit gyúlt
mára minden értéke
zéróhoz simult!
“vétkeztem!” – gyér, romló szitu
“élveztem!” – e lét vonzó, mi dúlt
az én sorsom vészjósló, mélypontból kiút
nincs, senki nem menti meg a tékozló fiút!

légszomjtól kifújt
a fényhozó kihunyt
nem tér vissza, a reménye
szétoszló, hiú!
“végeztem!” – ki rég jó volt, kimúlt
“nézd vesztem!” – a démon most virul!
te kék bolygón tébolygó, célfosztott ifjú
senki nem ment meg, tékozló fiú!

[2. verze]
örvénybe vakon hajózol
sötétben tapogatózol
csönd kéne, zajom csak pótol
többé nem hallod a jót…
hívása hidegebb időről időre
sírása ideget így őröl! ‘id’ őre
bírnád, ha idegenítő csőd kitörne?
önkényes halogató
simán hülye vagy, nem a sötétség királya!
naggyá válás vágya, kövérség irhája
rád szabott feladat öltésén piranha:
minden lelki seb a kötését kirágja!
sikeres egyed? ki se, be se megy
mi sebesen edz! zsiger ehelyett kisebesedett:
kisebb esetek zsinege bemetsz isteneseket
mise mese lett, bizsereg e heg! viseled?
étvágyad biztat és szádban ízt ad
kétszázas pizza tésztája hízlal
légzsák a zsírhas, pénztárca izzad
ész tárva+nyitva rémálmaidnak
munkanélküli segély
nulla pénzügyi esély
ne főzz ki jó tervet te se, ha előtted
bukta, péksütit egyél!
alvás kell, nem még több almás h+ll! (ádám!)
pandás fej elég, ööö, markáns jel! (lám+lám!)
pangás nyel meglévő tartást el: restségből
hajtás terv, de később lajhár nyer! (add már fel!)
a gyroshús rúd neked karácsonyfa
a penész a kenyéren varázsgomba
dns a házban? csak kaszáspók, hahh
fehér zaj ugrik max hatásfokra!

[refrén]
élbolyból indult
‘credo’+tól hit gyúlt
mára minden értéke
zéróhoz simult!
“vétkeztem!” – gyér, romló szitu
“élveztem!” – e lét vonzó, mi dúlt
az én sorsom vészjósló, mélypontból kiút
nincs, senki nem menti meg a tékozló fiút!
légszomjtól kifújt
a fényhozó kihunyt
nem tér vissza, a reménye
szétoszló, hiú!
“végeztem!” – ki rég jó volt, kimúlt
“nézd vesztem!” – a démon most virul!
te kék bolygón tébolygó, célfosztott ifjú
senki nem ment meg, tékozló fiú!

[3. verze]
hátrány hátrány hátán százszám
sárkány szárnyát tárván vár rám
kátránnyá vált hányás számnál
sántán jár láb, lárvák rágják
passzívan bűnbánó, nem törtem még ki a
bűbájból, jövőkép helyén csak űr tátong
egy kör van: szűk látó. kísértés, nyűg: pár szó
világi féltekék tűzhányói

valami nem oké velem, a jeleket hiába kapom, ha nem oda figyelek
kitör a vihar a fejemben, meginog a hitem, eleve bukom a sikerem!
agyam a vagyonom, egyetem a dolog, ami nem megy, amíg a bűn a hitelem
alibi kifogy, a galiba tipor, így belebetegedek, ahogyan fizetek!

dagadtabb a valagam, mint valaha
csak az a faja, ha nagy adag a kaja, de a falat
ha emelem, majd eszem körül, a számban elharapódzik
rágódásom, engem burkol a nyavaja, na ja!
koffein a lételem+lítiumom
ételemből többet tömök, ha ezt inni tudom
így is fullon, „fini”+t undor nem csitít, a limit ugrott
semmi rendszer, max immun, ide kell a vizit, úgymond…
a fizik+mom a minimumon, igaz, egy picit unom
mi mínuszon van a fizumon kívül, vagy 10 iq+pont:
„easy” kupont hinni nyugodt szívvel rizikó volt
e szituból milliószor mindig újból kiindulnom…
aki ennyit papol, vajon reverendát hordhat?
nem verem át magam, tovább degenerálódva
hullajtanék pár krokodilkönnyet
a szemeimből, de gerendák lógnak
annyi rossz fát tettem a tűzre
hogy amit művelek, az “feketemáglya”
szekrényben csontvázak, tetemek bűze
az ördög már a falon: felkentek lángja

- dumanoid lyrics

Random Lyrics

HOT LYRICS